Barátunk a stressz II. - Új utak a stresszkezelésben

A "Bartánunk a stressz" című blog bejegyzésem végén ígértem, hogy lesz folytatás, amelyben gyakorlati tippeket fogok megosztani a stressz kezelését illetően.

Kezdjük egy rövid, ám annál hasznosabb, 4 lépcsős tanáccsal:

• kerüld el
• változtass rajta
• fogadd el
• alkalmazkodj hozzá

• Sokkal több esetben van lehetőség arra, hogy elkerüljük a stresszes helyzeteket, mint a legtöbben gondolnák. A kiszámíthatóság mindig fokozza a biztonságérzetünket, így hasznunkra válhat, ha előre tervezünk, s nem bízzuk magunkat a véletlenre, főleg, ha a váratlan helyzetek okozzák számunkra legtöbbször a stresszt. Sokat segít, ha előre átgondolunk bizonyos szituációkat, amelyekről már eleve tudjuk, hogy feszültséget váltanak ki belőlünk. Így például elkerülhetjük, hogy a felkészületlenség billentsen ki minket a nyugalmunkból. Ezen kívül igyekezzünk rövidre zárni a személyes kontaktust olyan, a környezetünkben lévő emberekkel, akikről biztosan tudjuk, hogy a jelenlétük, a társaságuk feszültséget kelt bennünk. Ha megtanulunk nemet mondani, számos kellemetlen helyzettől védjük meg magunkat.

• Amikor már részesei vagyunk egy számunkra stresszes helyzetnek, akkor még mindig módunkban áll, hogy számba vegyük azokat a dolgokat, amelyekre van ráhatásunk, s megpróbáljuk megváltoztatni azokat. Amire mindig ráhatásunk van, csak sokszor hajlamosak vagyunk elfelejteni, az a saját időnk beosztása. Pedig nagyon fontos, mert egyfajta őskáoszt tudunk saját magunk számára okozni, ha szükség esetén nem állítunk be magunknak időbeli kereteket előre. Így sokszor a leglényegesebb dolgokra nem jut idő. Mondjuk például a kikapcsolódásra vagy pihenésre. Végig kell gondolni, hogy mik az igazán fontos dolgok, s az ezek alapján kialakult sorrendre hagyatkozva végezzük el a napi teendőinket. 

• Szembe kell néznünk azzal a ténnyel is, hogy néha nincs más választásunk, mint elfogadni a dolgokat úgy, ahogy vannak. Mi segíthet ilyenkor? Beszélgetés egy hozzánk közel álló személlyel, vagy annak a gyakorlása, hogy pozitív megerősítéseket mantrázunk magunkban. Ha készen állunk arra, hogy tanuljunk a hibáinkból, akkor kisebb eséllyel kerülünk újra hasonló helyzetbe. Ha valamit képesek vagyunk elfogadni, akkor valamilyen szinten meg is békélünk vele. Ez is egyfajta elengedés. Elengedjük magunkból a negatív érzéseket.

• S végül, de nem utolsó sorban, az alkalmazkodó képességünk is nagy mértékben hozzá tud járulni ahhoz, hogy mennyire vagyunk képesek megbirkózni a stresszes helyzetekkel. Amikor alkalmazkodunk egy helyzethez, akkor valójában a saját elvárásainkat változtatjuk meg. Ha más értelmezési keretet adunk a dolgoknak, azáltal, hogy több nézőpontból is hajlandóak vagyunk szemlélni a saját életünket, vagy akár másokét, máris sokat tettünk az ügy érdekében.

Hamarosan jövök a III. résszel, mert vannak még ismert vagy kevésbé ismert alternatív terápiás módszerek is, amiket szeretnék megismertetni a témához kapcsolódóan.

Szerző: Nagy Kinga