Áldozati szerep
Áldozati szerep
Hogy elérd a boldogtalanság állapotát, szinte semmit nem kell tenned, csak tedd, amit megszoktál! Fogadd el a párod, szüleid, testvéreid, barátaid, ismerőseid negatív kritikáit! Ők majd megmondják mi az, ami jó Neked! Hidd, hogy nekik mindig igazuk van és Te egyáltalán nem tudod, mi a jó számodra. Fordítva, még véletlen sem lehet, ám-ha mégis úgy érzed, mások tévednek, akkor ne szólj egy szót sem! A végén megharagszanak rád és nem fognak szeretni! Mi lesz akkor veled? Saját magad sem szereted, mások sem szeretnek, nem kell még boldogtalanabbá tenned az életed!
Nem tudsz kiállni magadért? Mondd meg, hogy Te másként látod a dolgokat, s rögtön engedd meg magadnak , hogy átitasson a bűntudat, lelkiismeretfurdalás, szégyenérzet. Közben figyelj arra, nehogy elengedd az érzéseid, mert ha csak kicsit engedsz a gyeplőn, nem fog annyira fájni, mint ahogy megszoktad, így odavész a boldogtalanságod, amiért évek óta dolgozol, miközben a szeretteid segítő kezet nyújtanak Neked, lefelé a lejtőn. Ne légy hálátlan, milyen dolog az?
Nos, ne végezz félmunkát, tökélyre kell fejlesztened a boldogtalanságod állapotát! Amikor gyakorta érzed a gombócot a torkodban, dagad a szemed, mert visszatartod könnyeid, akkor jó úton vagy! Senki nem tud a Te boldogtalan állapotodról! Tudod miért? Mert megtanultad elpalástolni! Hát, nem jó érzés boldogtalannak lenni, mert ugye erőtlenségre, gyengeségre, tehetetlenségre utal. De ez nem baj! Kezd el sajnálni magad! Hibáztass másokat a saját sorsodért, sorold fel a "bűnösök" nevét, haragudj rájuk.!Mikor megvagy a lajstrommal, ne feledd el sajnálni Őket , hiszen jót akarnak Neked( zavarodj össze teljesen, úgy is mindegy már)! Rosszat tesznek, látod is, de jót akarnak, mert Ők tudják mi a jó Neked.
Amikor már nem bírod magadba tartani a kínt, keress valakit, akinek elmondhatod, milyen rossz helyzetben vagy. Ám mindenképpen olyan embernek mond el, aki még rátesz egy lapáttal, tudván Ő még boldogtalanabb, ezáltal megmutatja, hogy a Te saját bajod tulajdonképpen egy semmi! Ettől előjön benned egy bitang érzés: szégyenérzet! Szégyellheted is magad! Mennyi boldogtalan ember él a földön, Te pedig nyávogsz a sokkal kisebb gondjaid miatt. Amint kész vagy, sikerült teljesen az agyadba szívni a szégyenérzet mindenhatóságát, jól büntesd meg magad, mondj valami olyat esküdt szeretteidnek, amitől vérig sértődnek és jól megaláznak egy két szóval. Ezt ne hagyd ki, mert e-nélkül soha nem fog elindul benned az -az érzés, gondolatmenet, ami arra sarkall jó esetben, hogy kezedbe vedd az életed irányítását!
Akinek nem inge, ne vegye magára!
Mindenesetre érdekes, hogy feltétel nélkül elfogadják az emberek a negatív kritikát , magukra veszik, szenvednek, őrlődnek, ettől boldogtalanok! Feltétel nélkül elhiszik amit egy második személy állít róluk, de nem tud feltétel nélkül szeretni! Elfogadja a negatív kritikát, de a szeretet nem tudja elfogadni! Nem hiszi el, hogy megérdemli. Befogadja a sérelmeket, de a szeretetet nem tudja befogadni! Mindenki tudja, sőt biztos abban, hogy jól látja mások hibáit, gyengeségeit, de sajátjairól nem tud, nem vesz róla tudomást.
Kiléphetsz az áldozat szerepköréből.
Minden rút kiskacsában, ott él a csodálatos hattyú. :-)
A következő linken jelentkezhetsz a Szikrák csoportba, ahol naponta új olvasmányok várnak.
https://www.facebook.com/groups/httpstestilelkiharmonia.cms.webnode.hu
Szerző: Szabados Gabriella